6.Fejezet

Hosszabbnak hosszabb mint az előző, bár kissé szomorkásabb hangvételű, de minden jó ha a vége jó! :D

Reggel az ébresztőmre keltem. Mivel korán lefeküdtem, rendesen kialudtam magam, így rögtön kikeltem az ágyból, majd felöltöztem , és megcsináltam a reggeli teámat. Míg ihatóvá hűlt, felhívtam Harryt, aki mint tegnap, ma sem vette fel a telefont nekem, így felhívtam Louis-t, hogy hol vannak. Miután kibeszélte magát, sikerült kinyögnie a lényeget is miszerint épp gyakorolnak az egyik ideiglenes próbatermükbe. Leírtam a címet, megittam a teámat, majd egy táskába dobáltam a szükséges holmimat, és elindultam. Gondoltam sétálok, de mire odaértem rájöttem hogy rossz ötlet volt. Még jó, hogy nem magas sarkúban jöttem! A stúdióba bejutottam,de bentre ne engednek be minden jött-mentet így felhívtam Lou-t hogy legyen szíves kijönni értem. Harry-t már meg se próbáltam felhívni, eléggé bosszantott hogy már kétszer nem vette fel amikor hívtam, és vissza se hívott, hogy mit akartam.

-Szia Em!- köszönt Lou, majd besétáltam vele. Mindenki ott volt kivéve Harry.

-Basszus!- mondtam halkan majd a homlokomra csaptam amikor elért a felismerés!

-Mi az?- kérdezték a többiek.

 -Semmi!- mondtam majd leültem. Tuti van barátnője! De hát ő csókolt meg… A féltékenység mardosni kezdett belülről, pedig még nem is volt igazán az enyém az, akit elveszítek. Tök hülye vagyok. Annyira a gondolataimba mélyedtem, hogy nem tűnt fel amikor  Naill nekem szól, így Zayn meglökött.

-Gitározol? Ha már itt vagy!- mosolygott majd választ nem várva a kezembe nyomott egy gitárt. Legalább kicsit el terelődik a figyelmem. Elénekeltek pár számot, de Harry nélkül nem igazán tudtam próbálni, túl sok szólója volt, amit pechemre nekem kellet énekelnem, mivel őnagysága még mindig nem érkezett meg. Mikor már másfél órája ott ültem már, kezdtem egyre idegesebb lenni. És minden amit hittem beigazodott amikor Harry egy idegen, legalábbis számomra idegen csajjal az oldalán jelent meg, egymást átkarolva, nevetgélve jöttek be a próbaterembe. Először lefagytam. Nem tudtam elhinni, hogy ez az egész nem csak a hülye agyam szüleménye, hanem az a srác akibe beleestem tényleg pofára ejtett. Észhez tértem. Nem foglalkoztam azzal, hogy mindenki mennyire örül a csajszinak akit Harry még pofátlanul magával is hozott, leraktam a gitárt, felkaptam a táskám, és kikerülve mindenkit elhagytam a termet. Hányingerem lett ettől az egésztől, de most nem foglalkoztam vele, és amit kiértem az épületből futni kezdtem. Amikor úgy éreztem hogy már nem bírom tovább megálltam, majd sétálva mentem tovább. Mivel nem volt más választásom a buli házba mentem, majd ott ki  kertbe. Ideges és szomorú voltam. Csak ültem felhúzott térdekkel a padon, és gondolkodtam. Érdekes módón hívott Harry, de nem vettem fel. Nem sokkal később már Louis hívott. Felvettem a telefont de nem az a hang szólt bele amit vártam. Nem akartam hallani a hangját, most egyszerűen mintha fizikai fájdalmat jelente hallgatni amit mond. Haragudtam Louisra, és többet neki se veszem fel a telefont.

-Emma, hallgass meg!- kérte Harry köszönés helyett.  Ő beszélt, nekem pedig lefolyt egy könnycsepp az arcomon. Mekkora hülye vagyok, még egy hete sem ismerem, és már magába bolondított, aztán pedig padlóra küldött. Nem akarom végig hallgatni, és ezt a következő mondatommal a tudtára is adtam:

-Nem érdekel amit mondani akarsz!- mondtam, majd letettem a telefont. Sírtam. Így próbáltam kiadni magamból a keserűséget. Nagyjából még egy órát ücsöröghettem a kertben, de meguntam a semmittevést. Bementem a szobámba, ami persze csak képletesen az enyém, és leültem a gép elé. Bekapcsoltam a gépemet, és zenét kezdtem hallgatni. Úgy döntöttem lezuhanyozom, ezért bevittem magammal a laptopom a fürdőbe, hogy úgy is halljam a zenét. Hosszú hajam kontyba kötöttem a fejem tetejére, hogy nem legyen vizes, majd beálltam a zuhany alá. A víz perzselte a bőröm, de jólesett a meleg. Sokáig álltam a víz alatt, majd a zuhanyzás után megtörölköztem, és belebújtam a pizsamámba. Kiléptem a szobámból, és az ágyon ülő Harryvel találtam szembe magam. Leraktam a szekrényre a gépet. Kikapcsoltam, és visszaraktam a tokjába. Harry csak szótlanul ült.

-Miért jöttél?- kérdeztem.

-Mindent félreértettél. – Mondta, és tekintetét az enyémbe fúrta.

-Kétlem. Nehezen lehet félreérteni amit láttam!- mondtam mosolyogva. A mosoly az arcomon nem boldog, hanem lemondó volt.

-Haley a volt barátnőm, kétszer is szakítottunk amikor jártunk, és gondoltuk, hogy megvicceljük a fiúkat, hogy összejöttünk. Csak a reptérre mentem ki érte, mert a bátyja nem tudta elhozni, így gondoltam, beviszem a fiúkhoz. Nem tudtam, hogy te is ott leszel. – mondta szomorúan.

-Tudtad volna, ha felvennéd a telefonod amikor hívlak. – mondtam. Attól mert az a csaj még nem a barátnője, még biztos van más.

-Igen ne haragudj csak le voltam némítva!- mondta, és felállt. Közelebb jött, majd kezét a derekamra csúsztatta.

-Kérlek ne csináld ezt velem Harry!- mondtam.

-Mit?- kédezte.

-Mi lesz a barátnőddel?- kérdeztem.

-Most mondtam el, hogy Haley nem a barátnőm!- mondta.

-Biztos van más, mostmár igazán elmondhatnád!- mondtam, és kezem mellkasára fektettem.

-Bizony van!- mondta féloldalas mosolyra húzva édes ajkait. – Bemutatlak neki! –mondta és visszahúzott a fürdőbe. -Nézd ő az ott! Emma, ő ott Emma a barátnőm! – mutatott be magamnak, én pedig nehezen de felfogtam a dolgot. Mekkora segg vagyok. Nem bíztam benne. A következő pillanatban már ajkait az enyémen éreztem, és derekam szoros ölelésbe zárta.

-Hosszú napom volt, feküdjünk le(aludni, nem rosszra gondolni.. :D) – mondtam. Megvártam, míg Harry lezuhanyozik, majd egymás karjaiban ért utol minket az álom. Másnap korán keltett az ébresztőm. Be kellett mennem a munkahelyemre, mert már van! Aláírom a papírokat, megkapom a gépet, jó lesz. Mindig is imádtam fényképezni, és elég jól is tudtam! Fő a magabiztosság, ugyebár!?

Harry még édesen szundikált amikor én elmentem készülődni. Egy egyszerű csőfarmernél, és fehér bő ingnél maradtam. A nyakamba akasztottam egy hosszú nyakláncot, a hajam pedig leengedtem és egy vékony tincset összefonva akadályoztam meg hogy a szemembe lógjon. A kedvenc parfümöm volt az utolsó lépés, majd lementem megfőzni a teám, és míg készen lett elrágcsáltam egy müzli szeletet. Csoda, hogy a fiúk ilyesmit tartanak a szekrénybe. Felkeltettem Harryt, aki csodálkozva pillantott rám, hogy hova megyek, mert ő még nem tudott az új munkahelyemről. Miután elmeséltem neki, mondtam, hogy készüljön, mert ma is próbájuk lesz. Harry volt olyan rendes, hogy elhozott autóval, így hamar beértem, mondtam neki, hogy majd a stúdióban találkozunk. Mindent aláírtam, és megkaptam a gépet. Azt mondták készítsek két képsorozatot, egy-egy témáról, és egy héten belül hozzam be. Mivel el is jöhettem, utam a fiúkhoz vezetett. Az őr ma már megismert, így nem kellet, a fiúk segítségéért telefonálnom. Néztem ahogy énekelnek, és kipattant az agyamból az ötlet, hogy mi lenne ha róluk csinálnám az egyik képsorozatot. Miután mind beleegyeztek el is kattintottam néhány fotót a próbán. Némelyik nagyon viccesre sikeredett.