8. Fejezet

Hát meghoztam ezt is, nem tudom mikor jön a következő, a héten valószínűleg hozok még részt!
Jó olvasgatást :)

Miután csókunknak vége szakadt, hozzá bújtam, ő pedig tovább simogatta a hátam. Így aludtunk el. (azt hittétek, mi?? :D) Reggel szinte egyszerre keltünk Harryvel. Miután mindketten menetkészek voltunk átmentünk Zaynékhez. Kaptunk ebédet a délutánt pedig át karaokiztuk. Nagyon jól szórakoztam. Zayn húgai  nagyon aranyosak, ők is velünk voltak egész délután. Estefelé Harry szólt, hogy az anyukája ’családi vacsit’ csinált, mire mondtam neki, hogy akkor menjen haza, mert végre együtt lehet velük, ugyanis mondta, hogy egyre ritkábban fogja látni őket a munka miatt. Megemlítette, hogy menjek vele, de nem akartam bepofátlankodni, ez egy családi vacsora én pedig nem vagyok a család része, így megkértem Harryt hogy vigyen ’haza’ ! Miután rájött, hogy nem tud meggyőzni elindultunk, és hamar meg is érkeztünk. Csókot nyomtam ajkaira, majd kiszálltam, és bementem a házba. Még hallottam ahogy elhajtott, majd egyedül mászkáltam a házban. Leültem a tv elé, de 10 perc múlva csörgött a telefonom, Harry volt az:

-Szia!- szóltam bele.

-Szia! Szóval..- kezdett bele de halottam a háttérben Anne hangját amint azt mondja neki hogy ’Jajj Harry, már ezt sem tudod elintézni!’ és a következő aki beleszólt a telefonba ő volt:

-Szia csillagom! Nos vagy azonnal áttolod a formás kis hátsódat, vagy nagyon megharagszunk rád, családi vacsorát mondtam, te pedig Harryhez azaz a családunkhoz tartozol szóval indulás, mert miattad még nem ettünk! –mondta ellentmondást nem tűrő hangon. Időm sem volt válaszolni, mert lerakta a telefont. Fogalmam sem volt hogy ki kell-e öltöznöm így felhívtam Harryt:

-Szia! Mi van rajtad??- kérdeztem, hátha abból kitalálom, hogy átvegyem e a cuccom.

-Komolyan most akarsz szex telefonozni?- kérdezett vissza suttogva.

-Dehogy is te perverz, azért kérdezem, hogy át kell e öltöznöm a vacsorához!- mondtam nevetve

-Nem, gyere ahogy vagy, csak legyen rajtad ruha, mert ah nem akkor mi nem vacsorázni fogunk..!- mondta.

-Szia Harry! –mondtam majd elindultam. Nagyjából 10-15 perc séta után megérkeztem. Rekord idő magas sarkúban, és már az első 2 perc után megbántam hogy ebben indultam el. Imádtam ezt a cipőmet, de ez a tipikusan autóval megyek mindenhova féle kategóriába tartozott! Odaértem.

-Mi tartott ilyen sokáig??- kérdezte Harry miközben beinvitált.

-Talán ha értem jöttél volna!- mondtam és próbáltam köhögéssé álcázni a beszólásomat, de meghallotta. Nem csak ő de Gemma is, ő jót nevetett, míg öcsikéje bosszúból felkapott, és úgy vitt a konyhába.

-Harry, kilóg a bugyim!- suttogtam a fülébe, és ezzel akartam utalni arra hogy tegyen le végre.

-Majd később megnézem! – mondta huncut mosollyal az arcán, majd végre letett a konyhába érve!

-Végre itt vagy! – mondta Anne, odajött és szorosan karjaiba zárt.

-Köszönöm, hogy meghívtál, tényleg nagyon jó érzés, hogy végre van aki törődik velem!- mondtam, majd leültünk enni. A  vacsora nagyon finom volt, dugig ettem magam. A desszert már alig fért belém. Miután befejeztük a vacsorát segítettem elpakolni a mosatlant, majd Harryvel felvonultunk az emeletre. Mire én felértem, ő már a fürdőben volt, én pedig majd bepisiltem.

-Harry, ezt most komolyan gondoltad, mondtam, hogy pisilnem kell! –mondtam az ajtón dörömbölve.

-Gyere be pisilni, ha nem bírod!- kiabálta a zuhany alól, hallottam ahogy folyatta magára a vizet. Najó, tényleg nagyon kellett pisilnem, szóval bementem. Miközben már a kezem mostam egy szál törölközővel a derekán lépett ki a zuhany alól Mr. gyerebehapisilnedkell ! Szépen kidolgozott mellkasán szaladgáltak a vízcseppek, és végül mindegyiket magába szívta a törölköző, ami épphogy a lényeget eltakarta. Miután kinézelődtem magam, úgy döntött elhagyja a fürdőszobát, ezért beálltam a zuhany alá. Jóleső érzés járta át testem a meleg víz hatására, ám a hidegzuhany még csak ekkor következett! Harry visszajött, és mint ha ott se lennék állt neki fogat mosni. A baj csak annyi volt, hogy én nem áztattam, magam annyi ideje mint ő, és én ha akartam se tudtam volna leskelődni mert a zuhany fala tiszta pára volt körülötte, ami most nem volt elmondható, ám mielőtt végiggondoltam volna a cselekedetem már megszólaltam.

-Az, hogy beengedtél pisilni, nem jogosít fel arra hogy csak egy szó nélkül be gyere amikor fürdök! – mondtam,mire Harry felém nézett, és szinte még a szája is tátva maradt, a fogkefe pedig majdnem kiesett ujjai közül.

-Harry, ne bámulj már! – mondtam és hátat fordítottam neki.

-Ömm..izé, ne haragudj, nem akartam kukkolni…azt hittem már .. nem tudom mit hittem!- mondta majd elfordult. Magam köré tekertem a törölközőt, majd oda sétáltam hozzá. Két kezem közé fogtam arcát.

-Most az egyszer megbocsájtok!- mondtam mosolyogva, majd megcsókoltam. Amikor levegőm fogytán volt, elszakadtunk egymástól, majd kimentem felvenni valami pizsama szerűt. Harry egyik pólója kitűnően megfelelt. Bevackoltuk magunkat az ágyba, majd hosszas beszélgetés után elnyomott az álom.

A reggel hamar utolért minket, és úgy éreztem mint aki alig aludt valamennyit. Reggel Harry hazadobott, hogy tiszta ruhát vehessek, aztán mentünk a stúdióba, hogy próbáljanak. Én a kanapéra kucorodtam, és úgy halhattam amit csinálnak, de egy idő után elnyomott az álom, és a térdemre hajtottam a fejem. Nem tudom mennyit aludhattam, de arra keltem, hogy a többiek nevetnek, Harry meg csitítani próbálja őket, hogy hagyjanak aludni.

-Mit csináltatok?- kérdeztem álmosan.

-Ó csak lefényképeztünk, és már fent van twitteren!- mondta Lou.

-Remek! Kérni akartam! – mondtam. Idióták…. kockázatos mellettük elaludni. A fiúk kimentek ebédelni, Harry bent maradt velem, azt mondták hoznak nekünk kaját. Valami oknál fogva leültem a zongora elé. Kottából tudtam játszani, így énekelgetve töltöttük az időt a fiúk érkezéséig. Miután megjöttek, megebédeltünk, majd folytatták a munkát. Én is kimentem, és az utcán sétálgatva fotóztam mert még kellett pár kép a leadandó munkámhoz. Annyi képet csináltam ami tetszett, hogy nem fogok majd választani tudni közülük.

Vagy egy órát mászkáltam, ha nem többet, már visszafél tartottam, és vetem magamnak egy kávét, hátha ébren tart. Miután visszaértem, buli házba mentünk, de Harryt hívta Gemma így egyedül maradtam. Csináltam magamnak egy szendvicset vacsora gyanánt, majd egy kevés tv nézés után hamar elnyomott az álom. 

7.Fejezet

Nem lett valami hosszú, és nem az eddigi rendszer szerint hoztam, de itt van!

Kellemes olvasgatást!

A délután gyorsan elszaladt, és újra egyedül ültem az ágyamon, és Harry ölelő karjai után sóvárogtam. Lefeküdtem, és felhívtam telefonon.

-Szia!- szóltam bele a fülemhez szorított készülékbe.

-Szia! Mizujs?- kérdezte.

-Semi különös, csaj jóéjszakát akartam kívánni! –mondtam.

-Már ágyban vagy?- kérdezte.

-Igen. Itt fekszem, és érzem a párnán az illatod!- mondtam kuncogva.

-Holnap akkor érted megyek reggel a stúdióba menet, olyan 10 körül érek oda rendben? –kérdezte.

-Tökéletes! Aludj jól, álmodj velem!- mondtam.

-Te is !- mondta, majd letettük. Reggel kilenckor az ébresztőm keltett. Álmos voltam ezért vettem egy gyors zuhanyt hátha segít felébredni, és tea helyett kávét főztem magamnak.  Szép idő volt, így egy sortot, és egy kék pólót húztam magamra, arra pedig egy horgolt vaj színű mellénykét. Balerina cipőbe bújtam, majd a nappaliban vártam, hogy Harry ideérjen. Nem kellett sokat várnom, hamar megérkezett. A Napunk jól telt a forgatáson egy rakás fényképet készítettem, majd elmentünk ’várost nézni’. Nagyon jól éreztem magam. A fiúk végig egymást szívatták, én pedig kihasználva a lehetőséget egy csomót fényképeztem, szerintem több mint száz képet készítettem.

Harry kitalálta, hogy bemutat a szüleinek, hogy végre együtt lehessünk. Először ódzkodtam a dologtól, de az ajtajukban állva nem volt menekvés. Harry átkarolta a derekam, és beléptünk. Mindenki rendkívül kedvesen fogadott. Elbűvölő családja van. A nővére nagyon kedves, és elbűvölő. Az anyukája pedig imádnivaló, de tényleg, csupa szív. Sokat beszélgettünk, kicsit szégyelltem magam amikor arra terelődött a téma, hogy hogyan ismerkedtünk meg, és Harry kikotyogta, hogy még mindig nincs hol laknom. Anne persze rögtön mondta, hogy addig maradok ameddig szeretnék, és szóljak ha bármire szükségem lenne. Kicsit irigyeltem is Harryt, hogy neki ilyen csodás szülők jutottak, nekem pedig.. na jó inkább nem  is akarok rájuk gondolni. Este a vacsora után Harryvel felmentünk a szobájába, majd egy gyors zuhany után visszamentem a szobájába.

-Tudnál adni egy pólót amiben alhatok? –kérdeztem, miközben törölközőbe csavart testem vizslatta tekintetével.

-Ömm.. izé.. Persze!- eszmélt fel a bámulásomból, majd a szekrényhez lépve elővett egy pólót és odaadta. Visszamentem a fürdőbe és felvettem a kölcsön pólóm. Lefeküdtem, és a telefonom babrálva vártam, hogy Harry is kész legyen. Hamar elnyomott az álom. Reggel Harry keltegetett, majd miután magamhoz tértem, elmentem mosakodni, majd felvettem a tegnapi ruháim, és lementem a konyhába. Csak Gemma volt már otthon, a többiek mind dolgozni mentek. Ittam egy teát, majd megbeszéltük Harryvel, hogy mit csinálunk ma. Este Zaynékhez voltunk hivatalosak, ezért visszamentünk a buli házba, és lefürödtem, és felvettem egy vacsorához alkalmas fehér farmert, és egy sötétrózsaszínű blúzt, hozzá egy ugyan olyan árnyalatú magas sarkút, és reméltem, hogy nem leszek magasabb Harrynél. Fél fej magasság béli különbség van köztünk, és elég ciki lenne ha ebben a cipőben én lennék a magasabb. Magamra vettem egy két kiegészítőt, majd a kedvenc parfümömmel zártam a sort. Kisétáltam Harryhez:

-Nagyon csinos vagy! – mondta. Hál’ istennek nem voltam nála magasabb, így ezt a kérdést letudtuk. Visszamentünk hozzájuk, ő is átöltözött, majd elindultunk. Harry itt is bemutatott mindenkinek. Zayn családja is rettentően kedves, a húgai pedig nagyon aranyosak. Elkezdődött a vacsora. Ennyi ételt én még csak karácsonykor láttam az asztalon. Naill csak evett és evett. Fogalmam sincs, hogy fér annyi kaja abba a gyerekbe, de miután végzett jóllakott óvodásként dőlt hátra a székében. Az este végén, Harryékhez mentünk. Míg Harry fürdött beszélgettem Anneval, és elmondtam neki mennyire becsülöm Harryt azért amit értem tett. Kérdezett néhány dolgot még rólam, ami tegnap nem jött szóba, csak említés szintjén. Érdeklődött a családom iránt. Sajnos nem bírtam megakadályozni az érzést ami elfogott, így a szemem könnybe lábadt a hangom pedig elcsuklott amikor a szüleimről kezdtem neki mesélni. Nem kérdezett többet, csak odajött és átkarolta a vállam:

-Ne aggódj, már van új családod!- mondta, miközben nyugtatóan simogatta a hátam. Miután összeszedtem magam elmeséltem neki mindent, ő pedig megértette miért haragszom annyira a szüleimre. ujjra megerősített abban, hogy hozzájuk bármivel fordulhatok, és addig maradok ameddig szeretnék. Elköszöntünk, majd átvettem a ’pizsamám’ ami ma is Harry pólója volt, majd az ágyban vártam, hogy jöjjön. A szemem akaratlanul is lecsukódott, de pár perc múlva éreztem, hogy egy kar fonódik a derekamra. Reggel amikor felkeltem Harry már ébren volt, és mellettem feküdt az ágyban:

-Hogy aludtál Szépség?- kérdezte

-Jól, és te? – kérdeztem vissza.

-Én is,menjünk le, anya biztos csinált reggelit .- mondta majd lementünk. Megreggeliztünk, majd Harry elment a stúdióba, én pedig ’haza’ ugrottam tiszta cuccokért, és úgy mentem utána. Még fényképezgettem párat, de Naill nyaggatott hogy a gép helyett inkább gitározzak. Dél körül voltunk ebédelni, majd a fiúk folytatták a munkát. A délután hamar elszaladt, majd Harryvel a buli házban kötöttünk ki este.  Már az ágyban feküdtünk, ajkai közeledtek az enyémhez, majd csókban forrtunk össze, kezei pólóm alá csúszva simogatta oldalam, és nyakát karoltam, a másik kezemmel pedig bongyori fürtjeibe túrtam…

6.Fejezet

Hosszabbnak hosszabb mint az előző, bár kissé szomorkásabb hangvételű, de minden jó ha a vége jó! :D

Reggel az ébresztőmre keltem. Mivel korán lefeküdtem, rendesen kialudtam magam, így rögtön kikeltem az ágyból, majd felöltöztem , és megcsináltam a reggeli teámat. Míg ihatóvá hűlt, felhívtam Harryt, aki mint tegnap, ma sem vette fel a telefont nekem, így felhívtam Louis-t, hogy hol vannak. Miután kibeszélte magát, sikerült kinyögnie a lényeget is miszerint épp gyakorolnak az egyik ideiglenes próbatermükbe. Leírtam a címet, megittam a teámat, majd egy táskába dobáltam a szükséges holmimat, és elindultam. Gondoltam sétálok, de mire odaértem rájöttem hogy rossz ötlet volt. Még jó, hogy nem magas sarkúban jöttem! A stúdióba bejutottam,de bentre ne engednek be minden jött-mentet így felhívtam Lou-t hogy legyen szíves kijönni értem. Harry-t már meg se próbáltam felhívni, eléggé bosszantott hogy már kétszer nem vette fel amikor hívtam, és vissza se hívott, hogy mit akartam.

-Szia Em!- köszönt Lou, majd besétáltam vele. Mindenki ott volt kivéve Harry.

-Basszus!- mondtam halkan majd a homlokomra csaptam amikor elért a felismerés!

-Mi az?- kérdezték a többiek.

 -Semmi!- mondtam majd leültem. Tuti van barátnője! De hát ő csókolt meg… A féltékenység mardosni kezdett belülről, pedig még nem is volt igazán az enyém az, akit elveszítek. Tök hülye vagyok. Annyira a gondolataimba mélyedtem, hogy nem tűnt fel amikor  Naill nekem szól, így Zayn meglökött.

-Gitározol? Ha már itt vagy!- mosolygott majd választ nem várva a kezembe nyomott egy gitárt. Legalább kicsit el terelődik a figyelmem. Elénekeltek pár számot, de Harry nélkül nem igazán tudtam próbálni, túl sok szólója volt, amit pechemre nekem kellet énekelnem, mivel őnagysága még mindig nem érkezett meg. Mikor már másfél órája ott ültem már, kezdtem egyre idegesebb lenni. És minden amit hittem beigazodott amikor Harry egy idegen, legalábbis számomra idegen csajjal az oldalán jelent meg, egymást átkarolva, nevetgélve jöttek be a próbaterembe. Először lefagytam. Nem tudtam elhinni, hogy ez az egész nem csak a hülye agyam szüleménye, hanem az a srác akibe beleestem tényleg pofára ejtett. Észhez tértem. Nem foglalkoztam azzal, hogy mindenki mennyire örül a csajszinak akit Harry még pofátlanul magával is hozott, leraktam a gitárt, felkaptam a táskám, és kikerülve mindenkit elhagytam a termet. Hányingerem lett ettől az egésztől, de most nem foglalkoztam vele, és amit kiértem az épületből futni kezdtem. Amikor úgy éreztem hogy már nem bírom tovább megálltam, majd sétálva mentem tovább. Mivel nem volt más választásom a buli házba mentem, majd ott ki  kertbe. Ideges és szomorú voltam. Csak ültem felhúzott térdekkel a padon, és gondolkodtam. Érdekes módón hívott Harry, de nem vettem fel. Nem sokkal később már Louis hívott. Felvettem a telefont de nem az a hang szólt bele amit vártam. Nem akartam hallani a hangját, most egyszerűen mintha fizikai fájdalmat jelente hallgatni amit mond. Haragudtam Louisra, és többet neki se veszem fel a telefont.

-Emma, hallgass meg!- kérte Harry köszönés helyett.  Ő beszélt, nekem pedig lefolyt egy könnycsepp az arcomon. Mekkora hülye vagyok, még egy hete sem ismerem, és már magába bolondított, aztán pedig padlóra küldött. Nem akarom végig hallgatni, és ezt a következő mondatommal a tudtára is adtam:

-Nem érdekel amit mondani akarsz!- mondtam, majd letettem a telefont. Sírtam. Így próbáltam kiadni magamból a keserűséget. Nagyjából még egy órát ücsöröghettem a kertben, de meguntam a semmittevést. Bementem a szobámba, ami persze csak képletesen az enyém, és leültem a gép elé. Bekapcsoltam a gépemet, és zenét kezdtem hallgatni. Úgy döntöttem lezuhanyozom, ezért bevittem magammal a laptopom a fürdőbe, hogy úgy is halljam a zenét. Hosszú hajam kontyba kötöttem a fejem tetejére, hogy nem legyen vizes, majd beálltam a zuhany alá. A víz perzselte a bőröm, de jólesett a meleg. Sokáig álltam a víz alatt, majd a zuhanyzás után megtörölköztem, és belebújtam a pizsamámba. Kiléptem a szobámból, és az ágyon ülő Harryvel találtam szembe magam. Leraktam a szekrényre a gépet. Kikapcsoltam, és visszaraktam a tokjába. Harry csak szótlanul ült.

-Miért jöttél?- kérdeztem.

-Mindent félreértettél. – Mondta, és tekintetét az enyémbe fúrta.

-Kétlem. Nehezen lehet félreérteni amit láttam!- mondtam mosolyogva. A mosoly az arcomon nem boldog, hanem lemondó volt.

-Haley a volt barátnőm, kétszer is szakítottunk amikor jártunk, és gondoltuk, hogy megvicceljük a fiúkat, hogy összejöttünk. Csak a reptérre mentem ki érte, mert a bátyja nem tudta elhozni, így gondoltam, beviszem a fiúkhoz. Nem tudtam, hogy te is ott leszel. – mondta szomorúan.

-Tudtad volna, ha felvennéd a telefonod amikor hívlak. – mondtam. Attól mert az a csaj még nem a barátnője, még biztos van más.

-Igen ne haragudj csak le voltam némítva!- mondta, és felállt. Közelebb jött, majd kezét a derekamra csúsztatta.

-Kérlek ne csináld ezt velem Harry!- mondtam.

-Mit?- kédezte.

-Mi lesz a barátnőddel?- kérdeztem.

-Most mondtam el, hogy Haley nem a barátnőm!- mondta.

-Biztos van más, mostmár igazán elmondhatnád!- mondtam, és kezem mellkasára fektettem.

-Bizony van!- mondta féloldalas mosolyra húzva édes ajkait. – Bemutatlak neki! –mondta és visszahúzott a fürdőbe. -Nézd ő az ott! Emma, ő ott Emma a barátnőm! – mutatott be magamnak, én pedig nehezen de felfogtam a dolgot. Mekkora segg vagyok. Nem bíztam benne. A következő pillanatban már ajkait az enyémen éreztem, és derekam szoros ölelésbe zárta.

-Hosszú napom volt, feküdjünk le(aludni, nem rosszra gondolni.. :D) – mondtam. Megvártam, míg Harry lezuhanyozik, majd egymás karjaiban ért utol minket az álom. Másnap korán keltett az ébresztőm. Be kellett mennem a munkahelyemre, mert már van! Aláírom a papírokat, megkapom a gépet, jó lesz. Mindig is imádtam fényképezni, és elég jól is tudtam! Fő a magabiztosság, ugyebár!?

Harry még édesen szundikált amikor én elmentem készülődni. Egy egyszerű csőfarmernél, és fehér bő ingnél maradtam. A nyakamba akasztottam egy hosszú nyakláncot, a hajam pedig leengedtem és egy vékony tincset összefonva akadályoztam meg hogy a szemembe lógjon. A kedvenc parfümöm volt az utolsó lépés, majd lementem megfőzni a teám, és míg készen lett elrágcsáltam egy müzli szeletet. Csoda, hogy a fiúk ilyesmit tartanak a szekrénybe. Felkeltettem Harryt, aki csodálkozva pillantott rám, hogy hova megyek, mert ő még nem tudott az új munkahelyemről. Miután elmeséltem neki, mondtam, hogy készüljön, mert ma is próbájuk lesz. Harry volt olyan rendes, hogy elhozott autóval, így hamar beértem, mondtam neki, hogy majd a stúdióban találkozunk. Mindent aláírtam, és megkaptam a gépet. Azt mondták készítsek két képsorozatot, egy-egy témáról, és egy héten belül hozzam be. Mivel el is jöhettem, utam a fiúkhoz vezetett. Az őr ma már megismert, így nem kellet, a fiúk segítségéért telefonálnom. Néztem ahogy énekelnek, és kipattant az agyamból az ötlet, hogy mi lenne ha róluk csinálnám az egyik képsorozatot. Miután mind beleegyeztek el is kattintottam néhány fotót a próbán. Némelyik nagyon viccesre sikeredett. 

5.Fejezet

Elég rövidke lett, de majd igyekszem kárpótolni ezért titeket egy kicsit hosszabb 6. fejezettel! Addig is jó olvasgatást, Főleg Dórinak mert ő könyörögte ki hogy felrakjam, szóval a helyesírási hibákért nem vállaol felelősséget, mert kapkodtam! :DDD

Jó olvasgatást! ♥

Nem akartam kiabálni, mert tudtam hogy úgyse halja meg, így kimásztam a kádból megtöröltem a kezem, majd írtam neki egy sms-t, hogy nem találom a sampont. Majd visszamásztam a kádba. Egy percen belül kopogást hallottam az ajtón. A kádban úgy ültem hogy csak a hátam lássa, ezért szóltam neki, hogy bejöhet.

-Gyere. - mondtam majd azért a biztonság kedvéért a melleimet eltakartam a kezemmel.

-Jesszus!- mondta amikor bejött. –Alig látok, felolthatom  lámpát?- kérdezte rám emelve tekintetét.

-Ahham!- mondtam. Feloltotta a lámpát majd, kutatott egy ideig a szekrényben. Amikor megtalálta odajött és először nem igen esett le mit akar, majd elkezdte mosni a hajam, amivel nem is lett volna problémám, ha nem meztelenül ülök a kádban. Miután már tiszta hab volt a fejem elment megmosta  a kezét majd lekapcsolta a villanyt, és úgy jött vissza, én addig lemostam a hajam, ő pedig újrakezdte a samponozást. Mikor ezzel is végeztünk, lezuhanyozta a hajam.

-Elfordulsz míg lefürdöm vagy kimész?- kérdeztem, majd ránéztem. Még a tűz halvány fényénél is láttam hogy csillog a szeme.

-Elfordulok, mert én akarom befújni a hajad!- mondta , majd a mosdóhoz sétált és a telefonját babrálta, gyorsan megfürödtem, majd egy gyors mozdulatokkal lezuhanyoztam magamról a habot. Kiléptem a kádból, majd Harry felé lépkedtem mert a mosdónál volt a törölközőm. Magamra tekertem.

-Kész vagyok! –mondtam, mire megfordult. –Maradj itt egy pillanat és jövök!- mondtam, majd kimentem a fürdőből a szobánkba, és megtörölközve felvettem egy nadrágot, meg egy trikót. Kicsit megtöröltem a hajam, majd visszasiettem Harryhez a fürdőbe.

-Itt vagyok!- mondtam mosolyogva, majd feloltottam a villanyt, és a gyertyához lépve elfújtam azt. Harry nekiállt befújni a hajam, majd elkezdte megszárítani. Miután mindennel készen voltunk, azt mondta ő is letusol gyorsan, én pedig visszavonultam a szobánkba miután elbúcsúztam a többiektől. Befeküdtem az ágy közepére, és vártam Harryt. Az imént említett személy egy törölközővel a derekán libegett be a szobába, majd a szekrényből kivett valamit és visszament a fürdőbe. Legközelebb már póló, és boxer volt rajta.

-Így nem fogok elférni!- mutatott az ágyra, nekem pedig lassan de leesett, hogy arrébb kéne feküdnöm. Miután arrébb vonszoltam magam, Harry befeküdt mellém, és elkezdtünk beszélgetni. Egy idő után úgy vettem észre, hogy elaludt, de a kislámpát égve hagyta, én pedig utáltam lámpafénynél aludni, így óvatosan feltérdeltem az ágyon, majd odahajoltam, hogy lekapcsoljam a villany, amikor majdnem ráestem de ő megtartott. Lenéztem rá, és zöld szemei rabul ejtettek. Felült, de nem engedte el a derekam, majd arca közeledni kezdett az enyémhez. Ajkait először puhán érintette az enyémhez,  majd nyakát átkaroltam és ajkaim elnyíltak, nyelvünk pedig érzéki játékba kezdett. Egyre szorosabban vont magához, és keze a hátamon cikázott, én pedig hajába túrtam. A levegőnk elfogyott, így ajkaink elváltak egymástól, és egymás karjaiban aludtunk el. Reggel Harry helyett egy papirka várt a párnáján. „Jó reggelt! Stúdióba kellett mennünk, de nem akartalak felkelteni, olyan édesen aludtál. Ma már muszáj hazamennem mert anyuék már otthon vannak, de este ha tudok, jövök! Harry „ A levél elolvasása után kikeltem a kádból, majd a reggeli mosakodás, és szokásos teendőim után felöltöztem, és egy bögre tea után elindultam a belvárosba munka után. A belvárosban mászkáltam, amikor rábukkantam egy fényképes cégre. El sem hittem amikor állást ajánlottak nekem, London legnagyobb fényképészeti cége..egyszerűen alig tudtam elhinni, hogy találtam munkát és nem is akármilyet! Megpróbáltam felhívni Harryt, hogy elújságoljam az örömhírt de nem vette fel a telefonját, így „haza” indultam. A délutánom rettentő unalmasan telt az elmúlt két naphoz képest. Gépeztem, tv-t néztem, fürödtem, ettem, de legfőképpen arra vártam hogy Harry betoppanjon. De este 11kor meguntam a várakozást, így egyedül hajtottam álomra a fejem.

4.Fejezet

Csak ültem, és vártam. A szeme kezdett lecsukódni ahogy felhúzott térdeimen pihentettem a fejem, majd egyszer csak elaludtam. Arra keltem hogy valaki a nevemen szólít:

-Emma! Emma jól vagy! Emma válaszolnál?- nézett rám Harry. Nem tudtam hogy hogy került ide, hiszen Zayn valami olyasmit említett hogy korán lefeküdt.

-Gyere szállj be a kocsiba!- mondta Harry majd elindult a cuccommal. Nagy nehezen felálltam, de a szemem nehezen bírtam nyitva tartani, pláne a meleg autóban. Nagyon lehűlt a levegő, én pedig egy rövid farmert sortba voltam még mindig. Az autóban az ablaknak döntöttem a fejem, majd negyedóra zötykölődés után karokat éreztem magam körül. Valaki bevitt. Meleg karjai szorosan tartottak, majd amikor letett elmotyogtam egy köszönömöt, és elaludtam. Reggel olyan tíz óra magasságában ara keltem, hogy rezeg Harry telefonja. Mivel félig rajta feküdtem, nem tudta kivenni a zsebéből a mobilt, így megtettem én, majd átnyújtottam neki, ő meg beszélni kezdett. Gondolom valamelyik szülőjével, mert azt kérdezte mikor érnek haza. Letette  majd megszólalt:

-A szüleim ma este jönnek haza!- mondta.

-Értem!- mondtam, majd felnéztem rá. Elvesztem a szemeiben. Vajon igaz amit Zayn mondott hajnalban?

-Van egy buli házunk, innen nem messze! Elviszlek oda!- mondta. –És nehogy azt mond, hogy nem kell, mert nem fogok hajnalban érted menni!- mondta csendesen, miközben vigyorgott.

-Köszönöm! – mondtam. Óvatosan kikeltünk az ágyból, hogy ne ébresszük fel a mellettünk alvó Louist. Felvettem egy pulcsit majd lementünk a konyhába. Harry azt mondta megcsinálja ő a reggeli, ezért én felültem a pultra és onnan néztem mit csinál.

-Feltöröd a tojásokat nekem?- kérdezte majd a kezembe adott egy doboz tojást. Elkezdtem feltörni, de az utolsó darabnál nem bírtam megállni és a hajába kentem a kezem!

-Ezt most miért? – kérdezte, én pedig csak nevettem. –Oké, de te mosod meg a hajam!- mondta szigorúan, majd folytatta a reggeli készítést.

-Rendben főnök! – mondtam, majd leszálltam a pultról, és mellé sétáltam megnézni mit alkotott. Ehetőnek nézett ki, és már éhes is voltam. Bekaptunk pár falatot  majd felmentünk a fürdőbe hajat mosni, de közben bekiabáltam a fiúknak, hogy asztalon a reggelijük. Harry behajolt a kádba majd elkezdtem mosni a haját. A második samponozásnál tartottunk amikor Louis bejött és elkezdte fogdosni Harry fenekét.

-Louis ne most!- mondta röhögve Harry.

-Mi a baj Cica?- kérdezett vissza Louis. Itt már nagyon nevettem, és éppen megengedtem a vizet amikor a kád pereméről bedőltem a kádba, és arcon locsoltam Harryt a zuhanyrózsával. Miután kinyitotta a szemét rájött hogy nem sok hely van köztünk. Csurom víz lettem , majd valahogy felültem a kádban, ami olyan nagy volt hogy még egy ember elférne mellettem. Lemostam Harry fejéről a maradék sampont, majd befújkáltam valami sprayvel, amit a kezembe adott. Leült egy székre én pedig megszárítottam a haját a rossz időre nézve, a végén megfázna. Miután mindenki felöltözve állt a nappaliba, eldöntöttük, hogy elszaladunk bevásárolni mielőtt a buli házba indulunk. A boltba azt hittem letagadom azt, hogy ismerem őket ugyanis Harry és Zayn a kocsiban ült Louis tolta őket. Én nyugodt szívvel rájuk pakoltam a cuccokat amiket mondtak, hogy vegyünk. A pénztárnál sem voltak hajlandóak kiszállni de szerencsére egy fiatal srác állt a kasszában, aki csak jót röhögött a két hülyegyereken. A buli ház tényleg közel volt, 10 perc kocsival. Miután megérkeztünk a kertben hülyéskedtünk, és szerencsére időben bemenekültem Zayn locsolós akciója előtt. Itt több ágy volt és több szoba, így az egyik szobában elfeküdtem az ágyon a gépem előtt, és a neten nézelődtem zenét hallgatva.  Fél óra után meguntam , majd kimentem a nappaliba, és már a többiek is ott tanyáztak, mert besötétedett. Elkezdtünk filmet nézni, de egyszer csak csörgött a mobilom:

-Hallo? –szóltam bele.

-Emma, kincsem! Hogy vagy?- szólt vissza apa hangja. Felálltam és a konyha felé indultam. Mi akarthat apám?

-Mint hallod élek!- válaszoltam.

-Minden rendben? –tette fel újabb kérdését.

-Apa mit akarsz? Anya mondta, hogy hívj fel? De tudod mit nem is érdekel, csesszétek  meg!- majd rácsaptam a telefont. A könnyeim akaratlanul is folyni kezdtek mérgemben.

-Bassza meg!- mérgelődtem magamban. Egy kéz érintette meg a vállam.

-Minden rend…- kérdezte Harry de félbe hagyta a mondatot amikor látta hogy sírok, és magához ölelt. Nyakába fúrtam arcomat és próbáltam megnyugodni. Harry kitartóan simogatta a hátam, én pedig nem akartam elengedni.

-Hogy osztottátok fel a szobákat?- kérdeztem.

-Zayn alszik Naillel, Lou Liammal, én meg a kanapén!- mondta.

-Alhatsz velem ha szeretnél. - mormoltam a nyakába.

-Köszi! –mondta.

-Vagy ha akarod alszom én a kanapén, én vagyok a vendég, a ti ágyatok, nekem akár jó a föld is!- mondtam. De hülye vagyok, még én ajánlom fel neki a saját lakásában, hogy alhat velem…

-Nem, dehogy is, jó lesz nekem ott melletted!- mondta.

-Rendben, szeretnék fürdeni egyet! Megmutatod a fürdőt?- néztem fel rá.

-Gyere! - mondta majd megfogta a kezem és elhúzott a szobák irányába.

-Ott vannak tiszta törölközők!- mutatott a szekrényre, majd kiment. Itt is majdnem akkora kád volt, mint a családi házukba, valamivel volt csak kisebb. Megengedtem a meleg vizet, kibontottam a hajam, majd levetkőztem és egy kis tusfürdőt csurgattam a vízbe, hogy habos legyen. Miután megtelt a kád leoltottam a lámpát, majd meggyújtottam a gyertyát ami a mosdók mellett volt. Csak feküdtem, és élveztem ahogy a meleg víz körülöleli a testem. Vagy fél órát feküdhettem ott mozdulatlanul, majd nekiálltam megmosni a hajamat. Azaz csak nekiálltam volna ha találok sampont. 

3.Fejezet

Reggel arra keltem Naill lever valamit a polcról. Félig Harry mellkasán aludtam,  Zayn a derekamon pihentette a fejét, Louis az egyik combomat vette birtokba. Kezdett elzsibbadni mindenem, de Naill ébresztője szerencsére mindenkire hatással volt, így a többiek is éledezni kezdtek. Egy jó ideig senki nem mozdult, csak a fejét tette arrébb, mert reggel fél nyolc volt. Hmm… három és fél óra alvás, még kimondani is fáj!

-Naill, baszod mi nem 8kor aludtunk be mint te!- mondta Zayn, majd felvéve egy másik pozíciót tovább aludt.

-Ez az!- értett egyet Louis.

-Naill, ha túl akarod élni a mai napot, akkor hagyj minket aludni!- mondtam majd, lehunytam a szeme és visszaaludtam. Legközelebb már Louis bosszantó szuszogására ébredtem fel. Felnéztem, hogy Harry felkelt- e a mocorgásomra ugyanis, én még mindig a mellkasán foglaltam helyet. A tekintetünk találkozott, én pedig elvesztem a zöld szempárban ami rám szegeződött.

-Pisilnem kéne!- szedtem össze magam és mondtam halkan. Harry kuncogni kezdett, majd megszólalt:

-Nekem is! – mondta, majd óvatosan kikelve az ágyból elszaladtam a wc irányába hogy beelőzzem,és ez sikerült is. Miután elvégeztük a dolgunkat lementünk a konyhába, de számomra még mindig elég korán volt, ezért a kanapéra ültem, és egy takaróval bugyoláltam be magam. Trikóban és rövidnadrágban aludtam el és esős napunk volt, így a hideg szél kihűtötte a házat, mert valamelyik okos nyitva hagyott egy ablakot. Nagyjából  negyed órát beszélgettünk halkan Harryvel, majd Louis levánszorgott az emeletről, majd utána a többiek. Közösen összeütöttünk egy reggelit, majd felmentem felöltözni. Az agyam egyfolytában azon zakatolt hogy hova menjek innen ha Harry kirak, mert bizony ki fog rakni. Egy napról volt szó, és azt megkaptam. A cicám a kertben aludt a másik hárommal, legalább nem volt egyedül. Felöltöztem, majd menetkészre pakoltam a cuccomat. Lementem, és a fiúk közölték hogy vásárolni megyünk, nem ellenkezhettem, így velük mentem. Láttam néhány cuccot amit szívesen megvettem volna magamnak, de mostanában nem igen költekeztem ruhákra, mert nem volt miből, pláne így hogy munkám sincs. Miután két órán keresztül jártuk a boltokat, a fiúk ebédelni mentek, de én nem tartottam velük. Harryéknél  felindultam a cuccomért, amikor a tegnap este használatos gitár a kezem ügyébe akadt. Milyen rég játszottam. Azt hiszem két évig tanultam gitározni amikor a bácsi aki oktatott elhunyt, pedig még nem is volt olyan öreg, de akkor úgy döntöttem, hogy mástól nem akarok tanulni ezért nem folytattam a zenélést. Találtam egy kottát az asztalon és az ágyra ülve játszani kezdtem, élveztem hogy újra olyasmit csinálok amit szeretek. Miután bele jöttem, már énekeltem is a gitár mellé, de nem tűnt fel hogy elszaladt mellettem az idő. Riadtan kaptam fel a fejem a kottáról amikor Harry megszólalt mögöttem:

-Nem is tudtam, hogy gitározol!- mondta lazán az ajtófélfának támaszkodó zöldszemű félisten.

-Mert nem gitározok!- mondtam, majd letettem az imént említett tárgyat.

-Nem úgy tűnt! – mosolygott. Elérkezettnek láttam az időt arra, hogy megköszönjek mindent, és elhúzzam a csíkot. Közelebb sétáltam majd belekezdtem:

-Figyelj, tudom hogy így is rettentő sokat köszönhetek neked, de kérnék egy utolsó szívességet!- mondtam, és lehajtottam a fejem. A könnyeimmel küszködve jutott el a tudatomig, hogy le kell mondanom a cicámról, aki végigkísérte az utamat az elmúlt hónapokban.

-Persze, bármit szívesen!- mondta. Bármit.. Ízlelgettem a szót magamban, de túl sokat kérnék ha most azt mondanám neki hogy: Szeress!

-Mivel van már három cicátok, nagy baj lenne ha most itt hagynám az enyém?- mondtam szomorúan.

-Nem probléma!- mondta összezavarodva.

-Köszönöm!- suttogtam, majd visszamentem a táskámért és Harryt kikerülve lementem az előtérbe. A többiek kint voltak a kertben, de jobbnak láttam nem elköszönni tőlük, nem akarok magyarázkodni.

-Köszönöm, hogy itt alhattam, de én most megyek!- mondtam. Harry úgy nézett ki mint aki nem érti amit mondok, mintha más nyelven beszélnék. Odamentem és megöleltem. Visszaölelt, én pedig kiélveztem a karjaiban töltött pár pillanattatot. Elengedtük egymást, majd kisétáltam az ajtón. Nem tudtam merre induljak, annyi körvonalazódott meg bennem, hogy munkát kéne találnom! Elindultam hátha találok valamit. Sokáig sétáltam, már azt sem tudtam hol vagyok. Az összes kisboltban megkérdeztem, hogy nem keresnek-e kisegítőt, de senki nem tudott munkával szolgálni. Miközben meneteltem besötétedett, és fogalmam sem volt hol vagyok. Mindennek a tetejére még az eső is esni kezdett. Majd megfagytam, mert rövidnadrágban indultam el, amit szandállal egészítettem ki, de nézzük a pozitív oldalát, kevés a ruha ami elázhat rajtam, és nem ázik be a cipőm, hanem átfolyik rajta a víz! Hajnali fél egykor meguntam, hogy menetelek a semmibe, ezért letelepedtem a járdán. Épp hogy leültem csörögni kezdett a mobilom, ismeretlen szám volt így felvettem:

-Igen?- kérdeztem fáradtan.

-Hál’isten, már vagy százszor hívtalak!- mondta Zayn. Felismertem a hangját.

-Mit szeretnél Zayn?- kérdeztem.

-Hol vagy?- kérdezte, kérdésemre nem válaszolva.

-Hogy őszinte legyek, magam sem tudom, de várj megnézek a kedvedért egy utcatáblát!- mondtam majd feláltam.  –Rose camp, és épp a 46-os háznál állok. - mondtam elégedetten, a mai nap sikere, hogy meg tudtam találni valamit, viszont nem igazán segítette ki a tájékozódásomat az hogy tudom az utcanevet.

-És mit keresel ott?- tette fel értelmes kérdést, már fáradt ő is..

-Makkot!- válaszoltam nevetve. –Egyéb értelmes fárasztó kérdés?- mondtam, és készültem rárakni a  telefont.

-Harry mesélt nekünk rólad!- kezdett bele!- Egész nap rólad beszélt miután otthagytál minket ebédnél, és miután elmentél, tökre magába zuhant!- mondta

-Remek akkor már mind tudjátok hogy hajléktalan lettem!- nevettem keserűen.

-Csak a lényeget nem fogtad föl!- mondta. –Egész végig a cicákkal foglalkozott, magába énekelgetett, és korán lefeküdt, ez nem jellemző rá! Tetszel neki!- mondta!

-Ő is nekem, de mégis mit csinálhatnék?? Nem maradhatok a nyakatokon! -  mondtam. Tetszem neki ez most komoly?

-De akkor te tulajdon képen most az utcán vagy? –kérdezte.

-Lassan esett le, de hol máshol lehetnék!- válaszoltam egy csöpp iróniával a hangomban.

-Érted megyünk!- mondta, majd lerakta. Leültem a járdára, és fel vettem még egy pulcsit, mivel az eső kezdett elállni, és vártam egy csodára.

2.Fejezet

Az utam egy park felé vezetett. Leültem egy padra, majd lepakoltam a cuccomat, a cicám pedig hűségesen mellettem ült. Tulajdon képen fogalmam sem volt mit csinálhatnék, hiába éltem itt több hónapja barátaim nem igen akadtak ezért nem volt aki segíthetne nekem, a szüleimet meg inkább hagyjuk, anyám mai viselkedése után, inkább alszom itt mint otthon. Nézelődtem és azon gondolkodtam mit kezdjek magammal kezdett besötétedni, felnéztem és  park melletti épületen Harry bongyori feje vigyorgott rám másik 4 srácéval egyetemben. Harry, nos ő volt az egyetlen, aki megmenthet engem.  Elolvasva ami táblán ált, ez az 5 fiú egy bandát alkot, melynek neve One Direction.  Nem elég hogy helye még híres is, nem tudtam, hogy manapság ez a kettő kéz a kézben járnak. Elővettem a telefonom, és nagy nehezen de meggyőztem magam és megnyomtam a ’hívás’ gombot. Épp hogy csörögni kezdett, Harry már fel is vette:

-Szia Emma!- köszönt vidáman. – Mégiscsak kell a segítségem?- kérdezte önelégült hangon.

-Harry, ne légy önelégült, de sajnos azt kell, hogy mondjam, igen szükségem van rád, azaz a segítségedre!- javítottam ki magam, az arcom kipirosodott a mondattól ami félresikerülten elhagyta számat…még jó hogy telefonálunk!

-Miben tudok segíteni?- vette komolyabbra a szót.

-Nos, a munkám valóban elúszott de ez most a kisebb gondom! Az akitől a lakásom béreltem, ma beállított, és mivel elvileg nem tarthatnék háziállatot, nekem meg van egy cicám, ezért kirúgott. Így most itt ülök egy parkban. Nincs munkám, nincs lakásom, és félek a sötétben, és úgy néz ki hogy itt éjszakázok, ha be nem fogadsz ma estére. - mondtam halkan.

-Valamit nem mondtam el… -kezdett bele, de félbeszakítottam.

-Hogy énekes vagy, egy bandában… itt ülök egy bazi nagy plakáttal szemben amin a ti fejetek díszeleg! Igen meglepett, de ez jófajta meglepetés volt nem, úgy mint a másik három, amit ma kaptam!- mondtam nevetve.

-Hát ha ezzel már tisztában vagy, annak örülök, viszont tudnod kell, hogy ma itt vannak nálam a srácok. –mondta.

-Nekem pillanatnyilag a lényeg annyi, hogy ne itt a hideg padon a sötétben töltsem az éjszakát!- mondtam

-Rendben! Máris érted megyek!- mondta kedvesen, én pedig elmondtam neki, hogy hol vagyok. Tíz perc múlva ide is ért értem egy nagy fekete autóval de a sötétben nem nagyon láttam, hogy milyen márkájú. Beszálltam, és útnak indultunk. Útközben jobban megismertem, de hamar megérkeztünk. Egy szép csalási ház előtt állt meg az autóval. Beinvitált én pedig bementem. Útközben mesélt a többiekről, és valóban ahogy mondta, tényleg nagyon jó fejek. Nem akartam útba lenni nekik, ezért megkérdeztem a Megmentőm, hogy hova pakolhatok le. Megmutatta a szobáját, és lepakoltam, majd a laptopom előszedve, lementem, és a kanapén helyet foglalva netezni kezdtem. Hallottam ahogy a fiúk hülyéskednek a medencénél, de nem akartam útban lenni. Egyszer csak Harry, és Zayn odajöttek, kivették a kezemből a gépet, és a medencéhez cipeltek.

-Fiúk tegyetek le!- mondtam, azaz inkább visítottam.

-Te kérted!- mondta Zayn, majd 3-ra a vízben landoltam. Miután feljöttem a víz alól, kimásztam és a zsebemben kezdtem kutakodni, és imádkoztam, hogy a táskámban legyen a telefonom, nem a medence alján.

-Mit keresel annyira?- kérdezte Harry.

-Rohadt nagy mázlitok van!- mondtam nekik, mire már ők is kimásztak.

-Miért is ?- kérdezte értetlenül Zayn.

-Mert a  telefonom nem volt a zsebembe az iménti kis akciótok alatt!- mondtam, majd odamentem hozzájuk, és be akartam lökni Harryt, aminek az lett a vége hogy én a vízben landoltam, ők meg kacagva nézték a medence széléről. Kimásztam, majd a medence széléről figyeltem a pancsoló ovis kisfiúcsoportot ahogy bohóckodnak! Amikor Naill gitározni kezdtet felismertem az egyik dalukat, mert amikor a gépnél voltam rájuk kerestem. Amikor a refrén jött halkan velük énekeltem, mert az már ment kívülről is, de persze meghallották:

-Bocsi!- mondtam elpirulva.

-Szépen énekelsz!- állapították meg.

-Ömm… Köszi!- mondtam és ha lehetséges, még vörösebb színre váltott az arcom. –Na folytassátok nem kell velem foglalkozni! – mondtam vigyorogva, majd felálltam, és elindultam befelé. Felmentem az emeletre a törölközőmért, majd Harry utánam jött.

-A mellettünk lévő szoba a fürdő, fürödj le nyugodtam! – mondta mosolyogva.

-Köszönöm! Igazán, tényleg nagyon hálás vagyok amiért itt lehetek, más nem tett volna ilyesmit értem!- mondtam.

-Tényleg semmiség!És látod, sorozatgyilkos sem vagyok!- vigyorgott.

-Valóban! –mosolyogtam énis.

-Viszont a fiúk azt szeretnék, hogy aludj velünk, ha nem probléma, de ha nem akarsz tudok külön szobát biztosítani!- mondta édesen mosolyogva, erre ha akarnék se tudnék nemet mondani..ilyen mosoly mellett.

-Tökéletes lesz nekem velete!- mondtam.

Elmentem, gyorsan lezuhanyoztam, majd melegítőbe bújva visszamentem a fiúkhoz. Ők épp pizzát majszoltak a Tv előtt gubbasztva.

-Gondolom éhes vagy! Szolgáld ki magad!- mutatott Naill a Pizzára az asztalon.

-Nem az igazi, mert répa ugyan nincs rajta de egész finom!- mondta Louis. Répa?? Minek a pizzára répa. Érdekes fejet vághattam, mert a többiek nevetni Harry pedig magyarázni kezdett:

-Louis répamniás!- mondta

-Ááá, értem!- vigyorogtam. Megettem egy szeletet, de többet nem bírtam így csak kényelmesen hátradőltem.  Még néztük egy ideig a Tv-t, majd felvonultunk a szobába. Liam még gitározott egy kicsit aztán sokat beszélgettünk, olyan hajnali 4 körül már alig bírtam nyitva tartani a szemem. Lemásztam és betakartam a földön fekvő Naillt és Liamet, majd vissza préseltem magam az ágyra a fiúk közé…négyegy egy kész személyes ágyban…kellemes éjszaka elé nézünk…

1. Fejezet

Nem igazán tudok mit hozzáfűzni, rövid fejezetek lesznek többnyire így majd gyakrabban fogom őket hozni, ez volna az első, csak arra kérek mindenki hogy hagyjon valamiféle visszajelzést a véleményéről! :D


Sietve lépkedtem ki az egyetemről, hogy hazatelefonáljak. Nem kaptam meg az ösztöndíjat így nem tudok majd ide járni, a fizetésem épphogy a lakbért fedezi, nemhogy még a sulit is én fizessem.  Felhívtam anyut, de mivel mind ezt menet közben tettem megbotlottam és elejtettem a mappám amiből szanaszét szóródtak a lapok és a könyvek. Leültem a meleg járdára és miközben vártam, hogy anya felvegye a telefonját elkezdtem szedegetni  a papírokat amik a közelemben értek földet. Beszéltem vele, és közölte, hogy béna barom vagyok, és hogy -hogy szúrhattam el a jövőmet , és hogy többet ne is lásson otthon!
Valahol igaza van, de ő akkor is az anyám és mellettem kellet volna állnia, nem pedig a földbe tipornia azzal a mit mondott. Az első könnycsepp ami  végigfolyt az arcomon a lábamra esett, majd lassan sikerült felfognom hogy valaki mellettem guggol, az elejtett cuccaimmal a kezében, és engem kérdezget:
-Jól  vagy?- kérdezte
- Igen!- vágtam rá egyből, mert próbáltam normális választ kicsikarni magamból, de csak ennyire tellett most.
Letöröltem a könnyeimet, felálltam, majd megköszöntem a kedves idegennek hogy összeszedte a cuccom:
-Köszi, hogy összeszedted!- mondtam, majd a kezembe adta a cuccom.
-Nincs mit! Amúgy meg nem úgy nézel ki mintha tényleg rendben lennél!- mondta. Ezen elmosolyodtam.
-Sose voltam teljesen normális!- feletem nevetve.
-Nem úgy gondoltam!- védekezett mosolyogva.
-Nos ami azt illeti, valóban nincs rendben egy két dolog, nem igazán jött össze ez az egyetem dolog most nekem, aminek az Anyám nem kimondottan örül és hogy finoman fogalmazzak, az imént küldött melegebb éghajlatra, a munkám valószínűleg elúszott a mai nap miatt mert sokat hiányoztam hogy elintézzem az iskolát, de ezek szerint feleslegesen!- mondtam el ami jelen pillanatban a szívemet nyomta.
-Tudok valahogy segíteni neked?- kérdezte, és gyönyörű zöld szemeit rám emelte. Eddig fel sem tűnt milyen jól néz ki, és azok a szemek…
-Figyel iszonyú rendes vagy, hogy felajánlod a segítséged, de nem is ismerlek és te sem engem, lehetsz akár sorozatgyilkos is, bár nem tűnsz annak félre ne érts csak még a nevedet sem tudom!- válaszoltam az ajánlatára.
-Harrynek hívnak!- nyújtott kezet . –Te pedig Emma vagy, ha nem tévedek, és a te neved volt a papírjaidra írva!- folytatta mosolyogva.
-Igen jól láttad! De Harry, nem fogadhatok el tőled segítséget, komolyan nagyon rendes tőled ez az egész, de nem lehet! – mondtam neki. Először volt dolgom ilyen kedves fiúval, nem akartam visszautasítni, de muszáj volt!
-Legalább cseréljünk telefonszámot, hátha mégis valamiben tudok segíteni!- mondta,miközben édesen mosolygott, majd ellentmondást nem tűrve kezembe nyomta a telefonját. Bepötyögtem a számom, majd  én is a kezébe adtam a sajátom, ő pedig készséggel beírta a sajátját. Elbúcsúztunk majd hazaindultam. Egy bérelt lakásban laktam a cicámmal. Nem volt nagy lakás de nekem pont elég, egy háló egy kis fürdő és egy nappali szerűség amiben volt egy kis konyha rész. Felhívtam a mára már valószínűleg ”volt” főnököm, és valóban jól sejtettem új munka után kell néznem. De amire aztán végképp nem számítottam az az volt amikor, a Csajszi akitől a lakást bérlem, beállított. A cicám persze hogy előjött, ő pedig meglátta és kiakadt, ugyanis nem lett volna szabad bármiféle háziállatot tartanom. Azonnali kilakoltatásra „kényszerített”. Nem volt sok cuccom, ruhám is alig, így két nagy táskába összepakoltam a holmim és a Cicámmal elindultam, dehogy merre menjek azt még én sem tudtam… 

Kedzés

Nem akarok már rögtön itt az elején órákat mesélni, a történetnek 2 főszereplője van Emma 18 éves és Harry aki szintén ennyi idős! Érdekes találkozásuk után Emma segítségre szorul és egyetlen újdonsült barátjától kapja meg azt amire szüksége van, és még talán kicsit többet is!

Jó olvasgatást! :)